A nemzetközi migrációról és az Európai Unió változó nemzetközi szerepének összefüggéseiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) október 16-ánSeidner Márton doktorandusz hallgató moderálásával. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszéke által szervezett Egy lehetséges európai nagystratégia tágabb értelmezési lehetőségei című beszélgetésen szó esett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekültekkel kapcsolatos tevékenységéről és az NKE Rendészettudományi Kar hallgatóinak közel-keleti terepkutatásáról is.
Tizenhárom NKE-s szakember dolgozik abban a hároméves kutatásban, amelynek részeként tereptanulmányokat és beszélgetéseket is készítettek a résztvevők – mondta bevezetőjében N. Rózsa Erzsébet. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi tanára felidézte, hogy a program kezdetén számos olyan beszéddel és kutatással találkoztak, amelyek azt sugallták, hogy lenne igény egy európai uniós nagystratégiára. Hozzátette: erről már elkészítettek egy tanulmányt. Beszélt arról is, hogy jövőre a pályázat lezárásaként egy regionális részleteket is tartalmazó tanulmánykötet kiadását tervezik.
Nincs kiforrott véleménye az Európai Uniónak a migráció kezelésével és azokkal az országokkal való kommunikációval kapcsolatban, ahonnan a migránsok érkeznek – jelentette ki Ördögh Tibor. Az NKE ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszékének egyetemi docense rámutatott: az Unió mindig az aktuális politikai helyzet szerint dönt a migrációról. Véleménye szerint kisebb lépések már történtek, de azért nincs átfogó uniós szemlélet, mert a 27 tagország érdeke nem feltétlenül azonos. Kifejtette: az egyes államok még mindig külön igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat, nem kapcsolják össze a külpolitikai és a külgazdasági területeket, valamint a migrációkezelést, vagy a bővítés kérdését. Kiemelte: nem következetes az Unió szomszédságpolitikája sem, amit szintén az aktuális politikai viszonyok befolyásolnak.
A migrációval kapcsolatos uniós álláspont 2015 óta az, hogy a bevándorlók kérelmét inkább a szomszédos országokban bírálják el, így maradjanak a külső határokon, ott azonban többnyire nem biztosítanak nekik megfelelő jogokat – fogalmazott Ördögh Tibor. Kitért arra is, hogy a gazdasági érdekek sokszor a politikával versengenek, ami szintén mutatja az Európai Unió kettősségét. Kifejtette: egységes uniós fellépésre lenne szükség a háborús eseményekkel kapcsolatban is, és nem szabadna hagyni, hogy az aktuális politikai érdekek felülírják a saját szabályainkat. Példaként a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban elmondta, a terület magas összegeket kapott a migráció felszámolására, de az elszámoltatás elmaradt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a térségben sincs összhang a politikai és a társadalom migrációval kapcsolatos megítélésében, az állampolgárok többsége ugyanis nem támogatja a bevándorlást, és ez állandó feszültséget okoz. A szakértő szerint a háborús konfliktusok és a klímaváltozás miatt a migrációs kérdést a jövőben is kezelni kell, ezért szükség lenne az uniós országok bel- és külpolitikájának összekapcsolására, illetve egységet kellene teremteni a külkereskedelemben is. Mindenre azonban így sem lehet majd felkészülni – tette hozzá.
A menekültekkel kapcsolatban van ugyan egy bizottsági javaslat, megegyezés azonban jó ideje nem született – emlékeztetett Szegedi László. Az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének egyetemi docense részletezte: nagyon sok szakpolitikát érint ez a terület és a nemzetközi környezet sem azt segíti elő, hogy kompromisszum szülessen ebben a kérdésben. Hangsúlyozta: minden menedékkérőt ugyanúgy kellene kezelni, de ez jelenleg a tagállamok sajátos megítélésétől függ.
„AZ EU-nak el kell fogadnia, hogy nem tud nem globális szereplő lenni” – jelentette ki, rámutatva: „az EU számára az ártatlanság korának vége”, gazdaságilag nem tudja megállni egyedül a helyét. Beszélt arról, hogy a migrációval kapcsolatban fontos a gazdasági összefüggéseket, illetve a hazautalások rendszerét is vizsgálni. Példaként említette Libanont, ahol a GDP 30 százaléka hazautalásokból származik. A szakértő szerint az európai nagystratégia érdekében együttműködésre és a szakpolitikák finomhangolására van szükség.
Realista fordulat következett be az Európai Unióban az elmúlt néhány évben, a paradigmaváltás pedig hatékonyabb működést eredményezhet – fejtette ki Hettyey András. Az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének egyetemi docense Németország migrációval kapcsolatos álláspontjáról elmondta: a legutóbbi tartományi választásokon erősen szerepeltek olyan pártok, amelyek nem támogatják a migrációt, ami arra késztette a politikai elitet, hogy átgondolja a helyzetet. A migránsok mellett jelentős számú ukrán is él tartósan Németországban, akiket jelentős összeggel támogat az állam – emelte ki, hangsúlyozva: a német kormány kilátásba helyezte a hazatoloncolás szigorítását, illetve gyorsítani kívánják az elbírálási kérelmekkel kapcsolatos döntést. Rámutatott: ha ezeket a döntéseket meghozzák Németországban, akkor kiegészülve a V4-ek, illetve Olaszország politikájával, jelentősen megerősödhet az EU-ban az az oldal, amely a migráció meggátolását szeretné. Emlékeztetett: az EU országainak védelmi kiadásai folyamatosan nőnek, kutatásfejlesztésre is egyre több forrást fordítanak. A migrációs nyomás és az orosz-ukrán háború miatt ugyanis az EU ráébredt arra, hogy határozottabb külpolitikát kell folytatnia és kezébe kell vennie a saját sorsát – jelentette ki. Kitért arra, hogy Magyarország ebben is élet jár a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal.
Fontos különbséget tenni a legális és az illegális migráció között – hangsúlyozta Hettyey András. Szkepticizmusát fejezte ki ugyanakkor a migrációs kérdés helyben való kezelésével kapcsolatban, mert véleménye szerint erre az Uniónak se pénze, se energiája nincs. A realista fordulatból szerinte az is következik, hogy az EU a jövőben megerősíti a határait, kevésbé engedi majd be a migránsokat és hamarabb ki is toloncolja őket.
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője előadásában a szervezet alakulásának történetéről beszélt, kiemelve: mindig nagy hangsúlyt fordított a menekültek megsegítésére. Kitért a Szíriában dúló háború hatásaira, és arra, hogy hány ember menekült el lakóhelyéről az országon belül és más államokba a harcok elől.
Az esemény végén az NKE Rendészettudományi Kar hallgatóinak – Tibor Tomaj Tamás, Felker Bence, Felker László – szakmai beszámolóját hallgathatták meg a jelenlévők az egyetemisták közel-keleti terepkutatásáról.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes